500 évig is elélő gerinces fajt találtak, ami történetesen egy cápa

Eddig is gondolták a kutatók, hogy a grönlandi cápa nagyon sokáig él, de nem tudták meghatározni a korukat. Ezúttal azonban a Koppenhágai egyetem kutatói kifejlesztettek egy eljárást, amivel meghatározható a koruk.

Az állat szemének fehérjéit (!) elemezték ki ún. szénizotópos, más néven radiokarbonos kormeghatározó megoldással. Ez a módszer a természetben előforduló egyes izotópokat használ fel széntartalmú anyagok korának meghatározására.

Ennek a grönlandi cápának az előfordulási helye többnyire az Atlanti-óceán északabbi része és a sarkvidéki hideg vizek. Ezek az állatok feltehetően már a felvilágosodás időszakában éltek, és máig aktívan úszkálnak. A kutatók összesen 28 cápát vizsgáltak meg, és 272 éves átlagéletkort mértek náluk. A legidősebb nőstény hal 392 éves volt, ami azt jelenti, hogy a grönlandi cápa a legidősebb gerinces állat a Földön. Ha 28 példányból találtak 392 éveset, akkor feltételezhető, hogy egyes ritkább egyedei az 500 éves kor közeléig is elélhetnek. Ennél hosszabb csak a Balti-tengerben, Izland közelében élő sellőkagyló él. A legidősebb példány 507 évig is elhúzta.

Kutatók egy csoportja sugárzást használt, koncentrálva a cápa szemeire.  Az 1950-es 60-as években nukleáris bomba tesztek segítségével radioaktív szemcséket bocsátottak a környezetükbe. Ezek a részecskék a táplálékon keresztül beépültek a szervezetükbe. Mivel a grönlandi cápák szemlencséi egész életük során nem változnak, így megőrzik a sugárzást.  Miután elkaptak egy 2.2 méter hosszúságú cápát, a sugárzási szintből arra következtettek, hogy az 1960-as években született, kora feltehetően 50 év körül lehet, így a csapat ki tudta számolni, hogy milyen gyorsan növekednek.  A csapat becslései szerint egy 5 méter hosszúságú állat minimum 272 éves lehet, de akár 500 évet is megélhetett már. Még érdekes megállapítás, hogy a nőstény cápák körülbelül 150 évesen érik el az ivar érett kort. Több, mint 100 évet kell várniuk arra, hogy megtermékenyüljenek.

Becslések ide vagy oda, az összes kutató egyetért abban, hogy ezek az élőlények több száz éves korukig élnek, de lehet ezt még hová fokozni. A nem gerincesek fajtájába tartozó szivacsok és korallok kora több ezer évet is kitehet. A kagylók sem panaszkodhatnak, az ő fajuk is több száz évig eléldegél.

A grönladi cápák élete rengeteg tekintetben ismeretlen, mondja MacNeil kutató. Még azt sem lehet tudni pontosan, hogy hol születnek a bébi cápák, van egy hipotézis arról, hogy a sarkvidéki fjordoknál adhatnak nekik életet. Továbbá még az is ismeretlen számukra, hogy a klímaváltozás milyen és mekkora befolyással bír erre a fajra.

Még rengeteg megválaszolatlan kérdés van a kutatók fejében is, de úgy nyilatkoznak, hogy minden egyes alkalommal, mikor tanulmányozzák a mélytengeri cápákat, újabb felfedezésekre tesznek szert.

A kifejlett állat 244-427 centiméter hosszú; a legnagyobb kifogott példány egy 730 centiméter hosszú hím volt. Ez a porcos hal legfeljebb 730 kilogrammos lehet. 41-44 csigolyája van. A tüskéscápa-alakúak között óriásinak számít.

Tengeri cápafaj, mely ha kell a brakkvízben is megél. A vízfelszín és 2200 méteres mélységek között él - általában 1200 méter mélyen, főleg a partoktól távol, a nyílt vízben. Az 1-12 °C közti hőmérsékleteket kedveli. Nyugodt természetű, lassan mozgó cápafaj. A kontinentális selfterületek lakója, néha a folyótorkolatokba is beúszik.

A fő probléma, ami miatt lassan szaporodnak, hogy csak 150 éves korára válik ivaréretté.

Belső megtermékenyítés által szaporodik. Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki, ezután pedig tojásevőkké válnak, azaz az anyaállat méhében levő kis cápák felfalják kevésbé fejlett testvéreiket és a meg nem termékenyített petéket. A vemhesség első felében az anyaállat rengeteg kis, meg nem termékenyített petét termel, amelyeket a méhekbe juttat.

forrás: wikipedia, 444.hu, mashable.com