vélemény aréna
VÉLEMÉNYARÉNA.HU

mert a te véleményed is számít!

2016. december 3., szombat
Ferenc, Olívia napja van

2016.04.28.

tudtad-e

483

#tortenelem

hozzászólás

A történelem ismétli önmagát

Mutatunk 13 történelmi szabályt, ami a jövőnket is meghatározza majd!

Induktív következtetés esetén az egyes eredményekből, adatokból következtetünk az általános törvényszerűségekre.
Ezt fogom most alkalmazni. Összeszedtem 13 történelmi tézist, amik ismétlödő, ciklikus jelenségek. Némelyik elég bagatell de mindenhova betettem 2-3 érdekesebb példát, amik a történelmet szeretők számára érdekesek lehetnek. Előző posztban eléggé leszóltam a történelmet, ami miatt kis lelkiismeretfurdalásom is volt. Az egyén az életére nézve csak minimális tanulságot tud tenni, de a környezetében történő események logikáját a múlt alapján meg tudja érteni és akár következtetéseket tud tenni a jövőre nézve, ami például hasznos lehet nyereséges tőzsdei tranzakciók megfogásához. A Krím elfoglalása is az orosz tőzsde erőteljes bukását vonta maga után, mely előre látható volt. Az orosz részvényindex shortolásával szép kis hozam volt realizálható, szinte kockázat nélkül.
Vallom, hogy az egyén sikeressége akkor maximalizálható, ha csak a rajta álló folyamatokkal foglalkozik és ezekre koncentrál a rendelkezésre álló örökölt és tanult képességeivel/erőforrásaival, az egyénen kivüli, nem befolyásolható kvázi adott körülményeket el kell fogadni, azon nem szabad morfondírozni. Akár szeretjük a jelenlegi kormányt akár nem, ez egy adottság, akár szeretjük az alacsony alapkamatot akár nem ez szintén adottság, míg ha nem szeretjük az alacsony jövedelmet, a rossz fizikai állapotot, az unalmas munkát az ellen lehet tenni. 

Mivel a toto 13+1, ezért bónusznak a bejegyzés végére tettem egy mi lett volna ha kérdést. Ettől minden történész ódzkodni szokott és ördöggel való cimborálásként tekintenek rá. Én azonban szerencsére nem vagyok történész. Minden hó 10-én elég szomorú volnék ha történészként dolgoznék:) Pedig gyerekkori vágyam az volt, hogy egyiptomban ásatásokat vezessek. Ehelyett lettem egy kiégett és jóllakott marketinges.
Lássuk akkor a listát. Fogás természetesen mindegyiken található.
A fogalmazás és a helyesírás a szokásos, kéretik azt nem túl komolyan venni. Lusta voltam átolvasni az anyagot, megírni is épp elég fárasztó volt:)

1. Elkényelmesedő társadalom és csökkenő dolgozó rétegek lassú hanyatláshoz vezet.
Először, bemelegítésképpen egy egészen fapados összefüggéssel nyitnék. Példák száma végtelen: Római Birodalom bukása a hódítások elmaradása miatt, ahonnan már nem érkeztek rabszolgák és emellett egy többszázezres plebszet kellett eltartani.
További példa a nyugat-európai gazdaság, amelyben a drága munkabér és egyre alacsonyabb óraszám (Franciaország például heti 35) versenyhátrányból indul a keleti "fanatikus", évi 15 szabadnapját ki sem vevő távol-keleti munkaerőhöz képest.

2. Nemzeten belüli pártoskodás és ellenségeskedés eredménye a felbomlás.
Ezen tézis alátámasztását fájó példával lehet kezdeni. A középkori Magyarországra a belső feszültség jellemző volt, 1490 után egy erős központi hatalom hiányában fontosabb volt a bárók saját uradalmainak bővítése a másik rovására és a királyok közötti pártviszály, melynek eredménye 145 év török uralom és közel 400 év Habsburg uralom. Mátyás helyére 5 pályázó is volt, míg II. Lajos trónjáért is hosszú háborús évek következtek.
A központi hatalom hiánya Lengyelországban is a háromszori felosztáshoz vezetett. Először mindössze 91 évvel Bécs felmentése után került csonkításra. A mindennek a teteje a Liberum Veto volt, ahol mindössze egy nemes ellenállásán elbukhatott egy törvény. Létezik ma olyan társadalmi kérdés, amit több tízezer emberből mindenki ugyanúgy gondol?


Német választófejedelmek is Barbarossa Frigyes országegyesítése után 330 évre csak a franciák, angolok, portugálok és spanyolok hátát nézték. Nagyobb győzelmet például az 1278-as Dürnkruti csata utána hosszú évszázadokig nem is tapasztalhattak.
Hab a tortán egyik kedvenc korom, a Római Birodalom bukásának időszaka. A nomád invázióval szembeni szembenállás legnagyobb kerékkötője a folyamatos polgárháborúk voltak, melynek során akár egy zavarosabb évben 3-4 császár is trónra kerülhetett, természetesen 3-4 darab, római légiók közötti csata által.

3. Hosszú béke évek és a szorgalom ellensúlyozza az erőforrások hiányát.
Ha a fenti két tétel adott, akkor az csak prosperáló gazdasághoz vezet.
Japán egy tökéletesen értéktelen, földrengések által rendszeresen csiklandozott földdarabon tud a világ top 5-10 gazdasági hatalma lenni. Esetükben a fejlődés motorja a szinte gép precizitással és szorgalommal müködő japán munkaerő. Ennek egyik elismeréseképpen is árazza be a piac a 10 éves japán autókat a hasonló kategóriájú olaszok duplájára. Szinte késztetést érez ez a nép, hogy kompenzálja nyersanyagbeli hátrányait a fanatikus munkaerejével.


Skandináv államok is szerencsésen ki tudtak maradni a vérzivataros időkből, a 20.-21. században mindössze egy villám német megszállással kellett szembenézniük. Jelenleg az Unió egyik legmagasabb GDP-jeit produkálják. Ibrahimovic sem véletlen szeret ide tartozni inkább, mint Boszniához:)
Az óceán ellen harcoló hollandok hangyaszorgalma is példaértékű. Nyersanyaguk nekik is a földre és vízre korlátozódik, megspékelve holland találékonysággal és békeszeretettel.

4. Szerencsés geopolitikai helyzet eredménye a fokozott ütemű fejlődés.
Kézenfekvő példa Svájc esete, ahol az 1315-ös Mogarteni csata óta vérontás nem volt napjainkig. Ez a világon egyedülálló széria, aminek köszönhetően a jólétet tekintve élenjár a világon, de legalábbis a top 5-ben helyezkedik el ez a kis pénzmosoda ország. Olyan geopolitikai helyzetben volt, hogy a környező államok összetűzéseinek nem került a középponntjában és békésen tudott fejlődni olyan események mellett, mint a 100 éves háború, V. Károly vallásháborúi, a 30 éves háború (a 17. század világháborúja), Napóleoni harcok, 48-as forradalmak, I. és II. világháború, hogy csak belecsíppentsünk a nagyobb felfordulásokba.
Anglia még Svájcnál is kedvezőbb helyzetben van. Az 1066-os Hastingsi országfoglalás után napjainkig nem volt idegen hadsereg Anglia területén. Nemhiába hívják ezt ők Splendid Isolation-nek. (csodálatos elszigeteltség) Az óceánok dominálásával, köszönhetően a nagyszerű geopolitikai helyzetnek ez a nemzet évszázadokon keresztül uralta a világ 10-35%-át. Ilyet rajtuk kivül senki nem tudott. Se a Római Birodalom, se a Perzsák, se Nagy Sándor, se a mongolok, arabok, törökök (talán Dzsingiszkán közelítette meg legjobban a terület nagyságát tekintve). Lélekszámát tekintve pedig Anglia jócskán elmaradt az előbb említett hatalmak emberi erőforrásaitól.

5. Vallás egyre lazuló szerepe hosszútávon a nemzetközi békés együttélést erősíti
Ez már egy erősebb állítás, ahol az ok-okozat kevésbé vezethető le erősen, de látható, hogy a vallás többszázmillió ember haláláért felelős, mely kiesése erős vérveszteség a gazdaság motorjának.
Pontos becsléseket nem gugliztam össze de az alábbi pár kiemelt esemény 100 millió fölötti emberrel végzett: maja, azték és keresztényüldözések, inka emberáldozatok, inkvizició, keresztes háborúk (mégha ennek inkább társadalmi eredetű is a motorja), arab és török dzsihádok, erőszakos hittérítések a felfedezések korában. Szerencsére ezek napjainkra jóval szerényebb számú és méretű eseményekre redukálódtak. (terrorizmus, zsidó-arab ellentét)

6. Az idegen kulturák befogadása mindig előnyös a fogadó országnak
Népszerűek azok az idegenellenes gondolatok, ahol a problémákkal terhelt társadalmi feszültségeket az idegeneknek tulajdonítják. ("They toook our jobs" - Southpark) Idegenek befogadásának negatív példái eltörpülnek a következő események mellett:
Amerika motorja évszázadokon át a beáramló, tettre kész multikulturális bevándorló réteg volt. Olaszok, írek, kelet-európaiak, feketék, zsidók, kínaiak mind hozzátettek ahhoz a nagy közös eredményhez, amit ma úgy hívnak Amerika.
Hasonlóan pozitívan élte meg Róma a germánok határon belülre való telepítését. A harcolni nem akaró és elkényelmesedett talján polgárok helyett a germán törzsek védték a határokat a nomád áradattól. Ugyan ez mindösszesen 2 évszázaddal tudta elnyújtani az i.u. 250*ben már időszerű bukást.
Hasonlóképpen hozzáteszik a magukét a hozzáadott értékhez az Angliában és Németországban dolgozó magyarok, lengyelek és románok is. Annyi pénzért dolgoznak, amiért angol és német állampolgár már nem, viszont nekik ez annyira jó fizetés, hogy motiváltan szorgalmasan végzik a munkájukat. A 13.*14. századi kun, jász és alán betelepülések is mind az ország javát szolgálták, asszimilálódtak és hűen szolgálták a magyar érdekeket. Végére egy sportpéldával támasztanám alá a tézist. A német labdarugó válogatott játékáért németeken kivül senki nem tudott lelkesedni. A kiszámíthatő erőfutball nem volt szimpatikus a szurkolóknak. Az útóbbi évek német válogatottjaiban azonban bőven több, mint a játékosok fele honosított, akik mind hozzátettek valamit a válogatott játékába hazájuk kulturájából. A fizikailag kiváló állapotú afrikai játékosok, a hajtós lengyelek, a technikás tunéziai és török játékosok együtt alkotnak egy szerethető sokszínű csapatot.

7. Gyengébb gazdaságú és elmaradott életszínvonalú országok is le tudnak győzni náluk sokkal termelékenyebb, fejlett országokat, de csak átmenetileg, hosszútávon a gazdaságok versenyeznek egymással nem a hadseregek.
Ez megint csak egy komplexebb tézis de sok ezt alátámasztó példa van.
Észak-Korea minden bizonnyal gond nélkül le tudná rohanni több, mint milliós hadseregével, de bármely északi gond nélkül cserélne bármelyik déli társával akkora az életszínvonalkülönbség.. Egyik oldalt az s5 alapfelszereltség az élethez, míg másik oldalt ki van penzumozva a napi rizsadag, miközben Un úr sportautó flottát tart fent és saját autópályája van.


Hasonlóképpen le tudta gyűrni átmenetileg a Habsburgokat Hunyadi Mátyás, de hosszútávon kiderült, hogy csak egy kisebb lélekszámú, ritkán lakott, ellentétektől szabdalt, még a városasodás alacsony fokon álló területből gyötört ki erőn felüli teljesítményt. Hosszútávon kijött a gazdasági erőfölénye a Habsburg-családnak és 400 évre be is tudtak rendezkedni Közép-Kelet Európában. (közvetlenül a Hunyadi és Jagelló családot elütve a hegemóniától)

8. A fontolva haladást támogatók az esetek nagy részében sokkal jobbat tesznek a társadalomnak, mint a hős forradalmár vagy harcias hódító aki lángba borítja az országot és elpazarolja annak erőforrásait.
Alapkérdés. Kossuth vagy Széchenyi (és Deák)? Én erősen Széchenyi mellett teszem le a voksomat. Míg egyik oldalon egy anyagi és emberáldozatokat kívánó reménytelen háború áll addig másik oldalt MTA alapítás, Lánchíd, lósport felvirágoztatása ill. jövedelmeinek önzetlen felajánlása áll a közjó érdekében.


Kádár és Nagy Imre példát hozva sokaknak felcsúszhat a szemöldöke, de itt is a racionalitás és az elérhetetlen illuzió kergetés állt szemben. A sor még hosszan folytatható Károly Róbert kontra Nagy Lajossal vagy akár III. Béla kontra II. Andrással. II. András pár kulcsszót mindenképpen megérdemel. A XIII. század elején élt rocksztár volt, kár, hogy pont ő lett a király. Az apja által békésen feltöltött királyi kincstárat és prosperáló gazdaságot másodpercek alatt lelakta. Adakozásaival anarchia közeli állapotba sodorta az államot, a központi hatalom meggyengülésének pompás időszaka ez. A serpenyő másik oldalán olyan költséges kirándulások állnak, mint többszöri próbálkozás Halics megszerzésére vagy akár a Szentföldi turistaútja VI. Lipót haverjával a roppant hatalmú Latin Császárság trónjáért. Annyit elért vele, hogy még IV. Károly is viselte a halicsi címet, de gyakorlati haszna egyiknek sem volt. A Bánk Bánból is ismerhetjük, hogy felesége rokonainak adományozott egész vármegyéket. Erre a nagyfokú korrupcióra és felelőtlenségre válaszul feleségét megölték, amit ő nem mert megtorolni. Persze mit is várna az ember egy olyan királytól, aki csatáinak jelentős része országon belül zajlott a testvére ellen.

9. A hatalmi viszonyokat egyre kevésbé centrális döntéshozók, mintsem a gazdaság maga irányítja.
Az ókorban élet és halál ura egy ember volt a despota vagy a fáraó.

Minden döntésnek ő volt az atyja, akárcsak a római birodalomban a király és kis szenátus közjáték után a császár. Ez a jogkör az európai kulturkörben a király személyében testesült meg, akinek már idővel a rendek és a városok is korlátozták hatalmában gazdasági racionalitásokat és érdekeket érvényesítve. A parlamentáris monarchiákban már a népképviseleti csatornákon keresztül már emberi szavazatok is beleszóltak a döntéshozatalba, amiknek a mozgatórugója a gazdasági újraelosztás. A parlamentáris demokráciákban már az egyre halványuló király szerepe is eltűnt, itt már pusztán gazdasági érdekcsoportok mozgatják a szálakat. A szavazatokon keresztül jut kifejezésre a "népakaratnak" álcázott gozdasági lobbi.

10. Az emberi elégedettséget nem az anyagi javak nominális értéke, hanem a társadalom többi tagjához viszonyított aránya adja.
200 évvel ezelőtt a társadalom csúcsán álló király kevesebbet fogyasztott, mint egy amerikai alsó középosztálybeli munkás napjainkban.
Ennek ellenére mégis hiányérzet van a jelen kor átlagemberében, mert látja, mi lehetne még meg neki a kínálatból. A 200 évvel ezelőtti például Habsburg uralkodó mindent megkapott amire vágyhatott vagyis a kínálat teljes spektrumát elérte és relatív összehasonlításban kiválóan élt.


11. A hódító ország egy kis terület annektálásával az elért nyereségnél annak következményeképpen általában sokkal nagyobbat veszít.
A történelem ismétli önmagát frázis kiváló példája Krím Orosz megszállása. Szerény területi gyarapodásért cserébe lefoglalják az elit vagyonát, gazdasági embargót helyeznek kilátásba és zuhanórepülésben az orosz tőzsde, aminek a megállítása súlyos devizatartalékok elégetése árán sikerülhet csak. Hasonlóan a kis Bosznia annektálásával lépett a Monarchia visszafordíthatatlanul a teljes felbomlás felé vezető ösvényre. A délszláv gyülölet célkeresztjében, Szerbiával a konfliktus elkerülhetetlenné vált, mely a nagytestvér Oroszország támogatásán keresztül globálissá terjesztette ki a szembenállást. Az eredmény ismert.

Hasonló utolsó görcsös erőn felüli teljesítmény volt Justinianus Bizáncának, hogy visszaszerzte Itália egy nagyobb szeletét, de az újonnan szerzett területek csak vitték a pénzt és a hadsereg mögött álló gazdaság kimerült és az Itáliából való kiszoruláson túl az araboktól elszenvedendő vereségeket is jelentette, melynek következményeképpen elvesztek az észak-afrikai területek és a Szentföld is. Ez a tézis sok példát tud generálni, így a magyar történelemből is szemeznék kettőt. Hunyadi Mátyás Magyarországa erőn felül elfoglalta Karintiát, Stájerországot és Bécs környékét, a törökkel való védekezés rovására, Hódításai halála napján elvesztek, míg 36 évvel a utánna az országa is katasztrófális vereséget szenvedett a törököktől.
Hasonló felesleges kaland volt Halics is hosszú évtizedeken keresztül az Árpádházi királyoknak. Különösen II. (tékozló) András mutatott érdeklődést efelé a teljesen érdektelen és értéketlen terület felé. Több hadsereget vezetett ide, melyek csak addig tudták fenntartani a magyar fennhatóságot, míg fegyveres fölényben voltak. A serpenyő másik oldalán a könnyelműen szétosztogatott földek állnak, ami a későbbi káros kiskirályok (oligarchák) időszakába vezetett. Közvetve a magyar király és a kialakuló bárói réteg szembenállása vezetett a Muhi csatavesztéshez és Magyarország lakosságának lefeleződéséhez. Nem mellékesen ekkor kezdtek el (még csak) megjelenni a Trianon után elcsatolt területeken a szláv és román csoportok.


12. Az életszínvonal emelkedése pacifizál, míg a csökkenése konfrontációhoz vezet.
Amikor a lakosság elégedett és jó színvonalon él, akkor sokkal kevesebb a háború. A konfliktusokban sok esetben a szegényebb/gyengébb ország a támadó fél, míg sok esetben nagyhatalmak kebelezik be a kicsiket és határukat az első ellenállásig terjesztik. (Oszmán hódítások)
Az azonban egyértelmű, hogy amikor egységesen magas az életszínvonal akkor a háborúk száma alacsony. Ilyen időszakok például a Pax Romanum hosszú évszázadai, ahol csak külső háborúk zajlottak, de az idő előrehaladtával az is egyre kevesebb. Hasonló időszak volt középkorban a Reneszánsz is, a nyugodt gyarapodás mellett az azt megelőző időszaknál jóval alacsonyabb volt a konfliktusok száma.
Másik véglet, mikor elkezd csökkenni a népjólét akkor ezek a feszültségek háborúban vagy konfrontációban végződnek. A Dózsa paraszt felkelés előzménye is a jobbágyok szabad költözködési jogának be nem tartása volt. Mivel nem volt liberalizálva a piac, a bárók jóval többet követelhettek alacsonyabb életszínvonalért cserébe. Hasonló negatív véglet volt a sötét középkor. A Római Birodalom és az antik kultúra bukása után, az alacsony termelékenységet és nélkülöző társadalmi csoportok életét végigkisérték az állandó törzsi háboruskodások a germánok között.
Hasonló gazdasági irracionalitás és alacsony termelékenység/hasznosság előállítás miatti gyenge létszínvonal volt a nagy piramis építők utódjainak jussa. A piramisépítések a gazdaság minden erőforrását egy teljességgel felesleges projekt szolgálatába állították, elvonva azokat a lakosság élhető mindennapjai elől. A következmény belső háboruktól és zavaros koroktól hemzsegő évszázadok.


13. A legyőzött túlzott megalázása és túl erős feltételek a revans magját elvetik és egy következő konfrontációnak az alapjai.
Az 1870-71-es porosz francia háború eredménye Elzász és Lotharingia Németországhoz csatolása és a sárba tiport nemzeti öntudat, mely nem volt képes elfogadni a vereséget és 43 éven, vagyis majdnem 2 emberöltőn keresztül készült a visszavágásra. Ez be is következett az I. világháború alatt, ahol a túl súlyos békediktátumok hatására a korábbi győztes fél, az ezúttal vesztes Németország öntudatát sértette oly mértékben, hogy ebből fakadóan kihajtott a nemzetszocializmus mely a II. világháborút kirobbantotta. A túlzott háborús jóvátételi követelések, a terület elcsatolások és a gazdasági világválság együtt Németországot Hitler kezébe pottyantotta. A II. világháborúban visszacsapott az inga és Franciaország szenvedett katasztrófális vereséget a korábban megalázott Németországtól. A németek egyszerűen megkerülték a hosszú éveken át, súlyos pénzekből épített Maginot-vonalat és hetek alatt felszámolták a francia ellenállást, amit korábban 5 éven át nem tudtak.


+1 A magyar történelem igazi Mohácsa Várna
A magyar történelem tragikus sorsát három esemény determinálta. A tatárjárás, Mohács és Trianon. Az első csapás, hatására a lakosság egyes becslések szerinti fele közel 1 millió magyar meghalt, mely területekre idegeneket telepítettek be később. Ezek egy része asszimilálódott (jászok, alánok, kunok), de nagyrészük a későbbi Trianon egyik jogalapját képezték. Következő katasztrófa Mohács, ami egy 150 éves szembenállás végső erőeltolodásának volt a ratifikálása. A magyarok által lakott részek elnéptelenedtek, ahova később szervezve vagy szervezetlenül idegen népcsoportok települtek be. Az 1848-as szabadságharc idején a lakosság, mindösszesen 40%-a volt magyar szemben Mátyás 4 milliós országának 75-80%-ával. Ez az arány Trianonig az elmagyarosodás miatt 55%-ra kúszott fel de az elcsatolt területeken kisebbségben voltak már. Sajnos. A realitásokat a Bécsi döntések fejezték ki, ahol tényleg a demográfia alapján magyar területek visszakerültek, mint Dél-Szlovákia, Kárpátalja, Észak Érdély/Székelyföld és a Délvidék. Kár, hogy ezt egy olyan ideológia égisze alatt történt, ami mélységesen elítélendő.


Ezt a történelmi kényszerpályát még Mohács előtt lehetett volna kis szerencsével eltéríteni. Hunyadi János és I. Ulászló révén a törökök elleni küzdelemre elszánt páros vezette az országot. A mi Wladislawunk győzelmek hosszú sora után állt lent Várnánál a törökkel szemben. A csata nyerésre állt, amikor a már menekülésen gondolkodó török sereg derekát alkotó janicsárok ellen egy rohammal meg nem öngyilkolja magát. Itt állítsuk meg a stoppert a roham előtt. Nincsen történelmi mi lett volna ha de én most ezt kifejteném, ezzel is indokolva, miért volt ez Mohácsnál is fontosabb vereség.
Ulászló személyében egy lengyel uralkodó volt a magyar király. A Jagelló család birtokolta a lengyel, magyar és cseh koronát. (ezt majd csak később fogják megszerezni) A család személyében ha a Visegrádi Négyek (vagy Hármak:)) országait egy közös dinasztia fogta volna közre akkor az sikerrel tudott volna a keleti török és a nyugati Habsburg nyomással szembenállni. Ulászló révén egy hosszú magyar-lengyel perszonálunió, akár 400 év, mint a Habsburg befolyás, nagyban stabilizálta volna az ország prosperálását és nagyban javította volna geopolitikai helyzetét. Egy esetleges győzelemmel a balkéni államok felszabadíthatóak lettek volna és a török hódításoknak a könnyebb irányba való terjeszkedés elmélete mentén, keletre való fordulásával Mohács elkerülhető lett volna és ezáltal a további etnikai eltolodás, mely már Trianont vetíti előre.


KÉRLEK KEDVELD A VÉLEMÉNYARÉNÁT A FACEBOOK-ON

A Trónok harca szétlopta a történelmet

az előző cikk a tudtad-e kategóriában

Országhatárok, amiket nem hiszel el

a következő cikk a tudtad-e kategóriában

TÖLTÉS

Kérlek kedveld oldalunkat!

A weboldal cookie-kat használ, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen részed, amikor az oldalunkon jársz. Az "Értem" gomb lenyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban találsz: adatvédelem

Értem