vélemény aréna
VÉLEMÉNYARÉNA.HU

mert a te véleményed is számít!

2016. december 3., szombat
Ferenc, Olívia napja van

2016.06.13.

sport

2708

#aranycsapat, #puskas

hozzászólás

10 érdekesség az Aranycsapatról

Ki nevezte el Aranycsapatnak? Mennyi időn át voltak veretlenek? Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci? Ki mondta ezt?

Ki nevezte el Aranycsapatnak? Tényleg négy évig veretlen volt? Valóban egy otthon veretlen angol csapatot győzött le 6:3-ra az évszázad meccsén? Hogyan kaphatott ki az 1954-es vb-döntőben? Igaz, hogy Buzánszky Jenő távozott utolsóként a csapattagok közül az élők sorából? Nem biztos, hogy mindent jól tud az Aranycsapatról.

Az aranycsapat 1953-ban
első sor: Lantos Mihály, Puskás Ferenc, Grosics Gyula
hátsó sor: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II. László

Ki nevezte el?

Az Aranycsapat elnevezést a magyar sajtóban Szepesi György használta először, az 1953. május 17-ei olasz-magyar meccs (0:3) után, ekkor avatták fel a római olimpiai stadiont, és ezzel hódította el a magyar válogatott az Európa-kupát (kvázi az Eb elődjét). "Mellettem állt az asszisztensem, az Olaszországban is légióskodó Sárosi Béla, és mondom neki, hogy kellene egy név, akkor ugrott be, hogy nevezzük Aranycsapatnak, mivel nincs még egy ilyen csapat"

Tényleg négy évig veretlen volt?

Sokan úgy emlékeznek az Aranycsapatra, mint arra a válogatottra, amely 1950. május 14. (5:3-as vereség Bécsben az osztrákoktól) és az 1954. július 4-én játszott berni vb-döntő között egyetlen mérkőzést sem veszített el. Ez az állítás sokáig igaz is volt, mígnem 2000-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség úgy döntött, hogy további két, 1952-ben rendezett mérkőzést hivatalosnak ismer el. A Moszkva-válogatott elleni két meccs egyikén, 1952. május 27-én az Aranycsapat kikapott - két szovjet gólra Puskás Ferenc csak 0:2 után, az 56. percben válaszolt -, így 15 éve már nem beszélhetünk négyéves veretlenségről. A szovjet, illetve a jogutód orosz szövetség ugyanakkor sohasem ismerte el ezt a két meccset válogatottak közötti összecsapásnak.

Miért kaptunk ki esélyesként a vb-döntőben?

Benedek Szabolcs tavalyelőtt szövegíróként közreműködött az Egy döntő pillanat című dokumentumfilm elkészítésében, amely a vb-ezüstérem utáni zavargásokról szól. A forgatás alatt sokat beszélt Grosics Gyulával és Buzánszky Jenővel. "Utólag visszatekintve megkockáztatom, hogy ha nem is törvényszerű volt, de nagy meglepetésnek se mondanám a vb-döntős vereséget. A nyugatnémetek a magyarok elleni első meccsen pihentették a csapat egy részét, csoportmásodikként a könnyebbik ágon mentek tovább. Sepp Herberger nagy stratéga volt, nem véletlenül volt összesen húsz évig szövetségi kapitány. A magyarok két korábbi világbajnokkal, Brazíliával és Uruguayjal kerültek össze. Voltak szervezési hibák is, így a szállás nem megfelelő megválasztása, és az se jött jól, hogy mindenki borítékolta a magyar győzelmet - maguk a játékosok is" - az író ezt szűrte le az akkor hallottak alapján.

A magyar csapat tagjai annyira elkeseredtek, hogy az érem átvételével sem sokat törődtek. Puskás egy dobozban behozta az érmeket az öltözőbe, és azt mondta, vigyen belőle, akinek kell, de nem mindenki vett. Olyan is volt, aki később szabadult meg a kellemetlen emléktől - így lehetséges, hogy egy ismert magyar sportújságíró ma többet is őriz az érmek közül.

Mi lett a névvel?

A vb-döntős vereség után valamelyest kikopott az Aranycsapat elnevezés, párhuzamosan azzal, hogy a politika is elfordult a válogatottól, a játékosok már nem voltak a hatalom kegyeltjei 1954 nyara után. Hofi Géza viszont az emlékezetes kabarémonológjában már ismét Aranycsapatról beszélt 1972-ben. A név időleges eltűnéséről Szepesi György is beszélt az Origónak: "A vb-döntős vereség túl fájdalmas volt, nehezen viseltük el, és úgy gondolom, azt a vereséget az egész magyar futball azóta sem tudta elviselni".

Aranycsapat emlékére készített tűzfal

Mi volt a csapat sikerességének a titka?

Benedek szerint az Aranycsapatnak a védelem volt a legsebezhetőbb pontja. A magyar szakvezetés ugyanis hátrahúzta Hidegkuti Nándort, ezzel majdnem eljutott a nem sokkal később a brazilok által diadalra vitt 4-2-4-es felálláshoz, azt a lépést azonban már nem tették meg, hogy a védelembe a középpályáról hátratoljanak egy embert. Zakariás inkább védekezett, de nem volt igazi védő. A sikerszéria titka az volt, hogy a magyarok a támadósorban lévő világklasszisaik révén rendre több gólt rúgtak, mint amennyit kaptak.

Miért nem igazolt Buzánszky Budapestre?

Buzánszky klasszikus jobbhátvédet játszott, felfutásokkal és előrepasszokkal kiszolgálta a támadókat, nagy területen mozgott. Ő volt az egyetlen vidéki a csapatban. Hívta őt a Bp. Honvéd, ám maradt Dorogon, amely akkoriban bányászváros volt, kiemelt jelentőségű település, a juttatások mellett magas presztízsűnek számított bányászvárosban élni és bányászcsapatban játszani. A 6:3 után a tatabányai bányászok külön táviratban köszöntötték Buzánszky Jenőt.

Tényleg 90 évig verhetetlen angolokat győztünk le?

Az 1953. november 25-ei 6:3-at részben azért tekintik a magyarok az évszázad mérkőzésének, mert ekkor kapott ki hazai pályán először az angol csapat, 90 évnyi veretlenség után. Ez azonban nem egészen igaz. Az angol szövetség valóban 1863-ban alakult meg, de a csapat csak kilenc évvel később - a világ első válogatott focimeccsén - játszotta az első mérkőzését Skócia ellen. De 81 évig sem volt veretlen otthon, mert 1949-ben kikapott az írektől Liverpoolban 2:0-ra, két évvel később, a Wembleyben pedig 3:2-re a skótoktól. Ez persze semmit sem von le a magyar válogatott érdemeiből, főleg úgy, hogy a meccset az angol sajtó már a találkozó előtt az évszázad mérkőzésének nevezte.

Aranycsapat emlékére épült szobor Szegeden

Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci - ki mondta?

A legenda szerint Puskás Öcsi mondta ezt a mondatot, amikor a válogatott 1952 szeptemberében 4:2-re győzött Svájcban, úgy, hogy a hazaiak tizenegy perc után már 2:0-ra vezettek. Hofi Géza feldolgozása szerint Puskásék akkor kezdtek el focizni, amikor a szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv jelezte a csapatkapitány sokszor idézett szavaira reagálva, hogy mégis van pénz. Sebes Gusztáv azonban Hámori Tibor Puskásról írt életrajzi könyvében (Legenda és valóság, 1982) azt mondja, ő ilyet sem Svájcban, sem máshol nem hallott Puskástól. Ugyanebben a kötetben - emlékeztet Benedek - Puskás úgy emlékezik, hogy mondott ehhez hasonlót, de az arra vonatkozott, hogy ha profik lennének, akkor több pénzt kapnának, és emiatt többet is várnának el tőlük.

Mennyit ért az olimpiai győzelem?

Mivel az olimpián a korabeli szabályok szerint csak amatőr sportolók vehettek részt, nagy előnyben voltak a szocialista országok. Az államszocializmus nem ismerte a profi futball fogalmát, a magyar játékosoknak is egytől egyig volt - papíron - munkahelyük, így ezek a válogatottak a lehető legerősebb összeállításban léphettek pályára. Részben ez az oka, hogy 1952 és 1980 között csak a szocialista blokk országai szereztek olimpiai aranyérmet labdarúgásban. Az 1952-es döntőben Jugoszláviát sikerült Puskáséknak legyőzniük, de később az úgynevezett B válogatottal is sikerült két aranyat (1964, 1968) és egy ezüstöt (1972) besöpörni. Igaz, az utóbbi három eseményen lejátszott meccsek már nem számítanak bele a hivatalos válogatott statisztikába - az 1952-es találkozók azonban még igen.

MÁV is tisztelget ezzel a vonattal az Aranycsapatnak

forrás: Wikipedia, Hotdog


KÉRLEK KEDVELD A VÉLEMÉNYARÉNÁT A FACEBOOK-ON

Fradi vagy UTE?

az előző cikk a sport kategóriában

Zseniálisan vágott vissza a magyar Aldi az osztrák anyacégnek

a következő cikk a sport kategóriában

TÖLTÉS

Kérlek kedveld oldalunkat!

A weboldal cookie-kat használ, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen részed, amikor az oldalunkon jársz. Az "Értem" gomb lenyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban találsz: adatvédelem

Értem