Bemutatjuk a világ legnagyobb templomát a 170 méter magas Sagrada Familiat

A Sagrada Família, a Szent Család-templom vagy A Jövő Temploma Barcelona területén (Katalónia, Spanyolország) található templom, katalán nyelven a hivatalos neve: Temple Expiatori de la Sagrada Família (A Szent Család engesztelő temploma). Antoni Gaudí mesterműve.

Római katolikus bazilika (nem katedrális - Barcelona katedrálisa a Santa Eulália katedrális, gótikus stílusú épület a középkorból). 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte.

Számok és méretek

A bazilika összhossza 90 m, szélessége 60 m. A főhajó szélessége 45 m.

A 18 torony közül eddig 8 épült meg.

A főtorony 170 m magas lesz.

Sagrada Familia munkálatok alakulása

A tervek összetettsége miatt rendkívül lassan épült, jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.

Az építők a Sagrada Família teljes elkészültét ígérik 2026-ra, a végeredményt egy új látványtervben mutatják be. A helikopterről készült felvétel ötvöződik a komputeranimációval, így a szemünk előtt épül fel a semmiből a Jövő Templomának is nevezett Sagrada Família - lépésről lépésre nyomon követhető, ahogy a semmiből kiemelkedik a templomtorony, a központi kupola és a homlokzat, vagyis látható a templom főbejárata, úgy, ahogy azt a tervező, Antoni Gaudí megálmodta. A monumentális építkezést nehezíti, hogy sem az állam, sem az egyház nem száll be az építkezés finanszírozásába. Erre leginkább az eladott jegyekből befolyó bevételből adódik lehetőség.

A tervek összetettsége miatt rendkívül lassan épült, jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.

Története

A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, Barcelona egyházmegyei főépítészét keresték meg.

A Sagrada Família tornyai

Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.

1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot (joggal) élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.

A spanyol polgárháborúban antiklerikális (Orwell szerint anarchista, katalán) partizánok felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét.

A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Abban az évben már több mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak - ezzel megelőzte a madridi Pradót és a granadai Alhambrát.