vélemény aréna
VÉLEMÉNYARÉNA.HU

mert a te véleményed is számít!

2016. december 8., csütörtök
Mária napja van

2016.05.19.

természet

18125

hozzászólás

40 gyönyörű hely hazánkban, amit mindenképpen látnod kell!

Minek külföldre utazni, amikor az itthoni látványosságok töredékét láttuk csak? Mutatunk 40-et, amit hiba kihagyni!

  1. Aggteleki cseppkőbarlang

Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek - a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok - védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul.  Az Aggteleki cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló nevezetessége. Az Aggteleki-cseppkőbarlang járatait a befolyó vizek tágították oldó hatásukkal, és a vízzel besodort kavicsok pusztító munkájával. A mészkőrepedésekbe beszivárgó, és a víznyelőkön keresztül bejutó víz barlangi patakként évezredek alatt folyosókat, óriási termeket hozott létre. A patak Jósvafőnél a bővizű Jósva-forrásban bukkan a felszínre.

  1. Bazaltorgona Somoskőn és a vár

A magyar és szlovák határon Szlovákia területén helyezkedik el a somoskői vár. A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben. A szlovák-magyar határon áll a Somoskői vár. A középkori várból csodás kilátás nyílik a környék településeire.

  1. Egerszalók sódombja

 A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt, egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. A 18 méter magas domb tetején feltörő vízből kicsapódik a mész. A lerakódás évről évre növekszik, és egyre jobban beborítja az egész domboldalt. Fehér mészkőteraszok, csipkés párkányok és mészkőfüggönyök jönnek létre, ahogy a víz megakad a talaj természetes domborulatain.

  1. Rudabányai bányató

A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize.

  1. Repceföldek a Bakony lábánál

  1. Kaptárkő, Szomolya

A kaptárkövek - vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek -, olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak. Magyarországon a kaptárkövek leginkább a bükkaljai riolittufa területéről ismertek. A bükkaljai riolittufa területen jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével.

  1. Tihanyi levendulás

A tihanyi levendulás, a Tihanyi-félszigeten elterülő, Magyarország első ipari célú nagy levendulaültetvénye, melynek köszönhetően a levendula napjainkra meghatározó szimbóluma lett, mind Tihanynak mind a félszigetnek. Az 1920-as évek közepén Bittera Gyula, neves gyógynövényszakértő telepítette az első levendulás ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. A területen 1986-ban újraindult a levendula termesztés. Közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.

  1. Molnár János-barlang

A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország legnagyobb víz alatti üregrendszere. Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen nyeri vizét a Malomtó is. 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang. 100 és 116 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

  1. Alcsúti hóvirágmező

Az Alcsúti Arborétum majdnem 70 hold terjedelmű, a Vértes hegység lábánál elterülő természetvédelmi terület. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő, gyönyörű hóvirágmezeje várja virágszőnyegével a látogatókat. A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól függően február közepétől március közepéig csodálható meg.

  1. A Káli-medence és Hegyestű

A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Hegyestű bazaltkúpjának tetejéről csodálatos tájképen figyelhetjük meg a Balaton-felvidék jellegzetes tájrészleteit, a természet és ember együttélésének tipikus képét.

Egyedülálló természetföldrajza és szubmediterrán klímája önálló, és igen értékes tájegysége az országnak. A vidék szinte külön életet él. Hatóságok a tájjelleg megőrzése miatt szigorúan megkövetelik a hagyományos tervek alapján épülő, tradicionális homlokzatú épületeket. Így maradhatott meg a vidék egységes arculata. A falvak rendezettek, takarosak, a porták tiszták, rengeteg a tanösvény, nem véletlenül olyan élénk errefelé a kerékpáros turizmus. A környék falvainak felfedezése szintén biciklivel a legkézenfekvőbb. Köveskál, Szentbékálla, Mindszentkálla, Kővágóörs, Salföld, Kékkút, Monoszló útba ejtésével körbejárhatjuk az egész Káli medencét, ráadásul közel van a zánkai, révfülöpi és a balatonrendesi strand.

  1. Ilona-völgyi vízesés

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

  1. Kazár riolittufa

Az egyedülálló geológiai képződmény a világon alig több mint hat helyen figyelhető meg. A riolittufa felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta.

  1. Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Fátyol-vízesés a Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.

  1. Rám-szakadék

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik. Magyarország egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A szakadékban található vízesések mellett létrákon mászhatunk feljebb. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy bemutatja a különböző vulkáni rétegeket.

  1. Gyilkós-tó (Erdély)

A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, a visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.

  1. Füzéri várhegy

A Zempléni-hegységben emelkedő vulkáni kúp önmagában, a rajta a 13. században épült füzéri vár nélkül is felejthetetlen látványt nyújt. Ha felkapaszkodsz rá, a sarokbástyáról gyönyörű kilátás tárul eléd a Hegyköz medencéjére, tavasztól őszig pedig a sziklák között nyíló virágokban is gyönyörködhetsz.

  1. Hortobágy

A hazánk szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai, betyárjai, kilenclyukú hídja és csárdái mellett arról vált híressé, hogy az ember és a természet kétezer éves együttműködésének csodás példája. 1999-ben UNESCO Világörökség Bizottsága is felvette a Világörökség Listájára.

  1. Hévíz

A tündérrózsák tava egyedülálló természeti szépség Európában, egyúttal a kontinens legnagyobb meleg vizű tava. A környékén megbújó lápokban található forrásbarlangnak köszönheti 38,5°C-os vizét, mely télen sem hűl le 24-26°C alá. A gyógyvíz a mozgásszervi problémák mellett a nőgyógyászati panaszokra is megoldást nyújthat.

  1. Balaton-felvidéki tanúhegyek

A Balaton-felvidéken található Tapolcai-medence felejthetetlen szépségű vidéke, melyet szerte a világban ismernek, a Balaton látványával együtt hazánk egyik leggyönyörűbb természeti táját jelenti. Központjában a bazaltorgonáiról híres Badacsony található, de a Csobánc, a szigligeti várhegy, a Szent György-hegy, a Tóti-hegy és a Gulács is remek túraútvonalakat rejt.

  1. Őrség

Ha el akarsz szakadni a zsúfolt nagyvárosoktól, és mind testben, mind lélekben feltöltődésre vágysz, az Őrségnél keresve sem találhatsz jobb helyet. A zalai dombok között elnyúló, mesebeli vidék hagyományos települései mellett a több száz ritka, védett állat- és növényfaj is kuriózumot jelent.

  1. Dunakanyar

A kiváló gyalog- és biciklitúra-útvonalakat rejtő Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszát foglalja magában, ahol a folyó csendesen és méltóságteljesen hömpölyög a Börzsöny és a Visegrádi-hegység lankái mellett. A Dunakanyar jelenleg a világörökségi cím reményteli várományosa.

  1. Ipolytarnóc

Ha kíváncsi vagy, milyen lehetett az ország az őskorban, őslények maradványait és nyomait csodálnád meg, valamint egy megkövült erdőt is szívesen látnál, Ipolytarnóc tökéletes úti cél. A természetvédelmi területet, mely 20 millió év élővilágának emlékeit őrzi, szervezett túra keretén belül járhatod be.

  1. Gemenc

Az ország egyik legszebb erdeje, egyúttal a Duna legnagyobb ártéri erdeje 30 kilométer hosszan húzódik a folyó nyugati részén. Holtágai, belső tavai, kisvasútja és egyedülálló vadvilága miatt vétek lenne kihagyni. A legkönnyebben Szekszárd felől lehet megközelíteni.

  1. Vácrátóti arborétum

A Budapesttől északra található, ma már 180 éves arborétumban 13 ezer növényfajt gondoznak. Az angolpark stílusú főúri kastélykert látnivalói közé tartoznak színpompás virágai is, közöttük a különleges cseresznyefajok, melyek májusban mesébe illő sziromesővel borítják be a kertet.

  1. Tihanyi levendulás

A tihanyi kirándulás legideálisabb időpontja június vége, illetve július eleje, ilyenkor virágzik ugyanis az illatos levendula, mely ma már mintegy harminc hektárnyi területet foglal el a Belső-tó partján. A régi levendulás virágai igazi francia ősökkel büszkélkedhetnek.

  1. Szegedi Füvészkert

A 17 és fél hektáros kertben számtalan típusú fát és cserjét gondoznak, emellett a virágok szerelmesei is otthonra lelhetnek falain belül. Itt él a legidősebb magyarországi szecsuani ősfenyő, gyönyörű tavának vizén pedig a tündérrózsák mellett indiai lótuszok virágoznak.

  1. Káli repcetenger

Bár hazánk számos területén virágzik nyár elején a sárgán vibráló repce, a Káli-medence lankáival szorosan összeforrt látványa, részben ez adja ugyanis azt a mediterrán hangulatot a környéknek, mely miatt sokan magyar Toszkánaként is emlegetik.

  1. Basa-kert

A Babócsa határában található, 13 hektáros kert nárciszai álat vált híressé, melyek tavasszal fehér virágszőnyegként borítják be a tájat. Egykor állítólag egy basa ültette őket háremhölgyei örömére. A csodaszép látnivalót a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága védetté nyilvánította, többek között azért is, mert egész Európában nem található ekkora kiterjedésű nárciszmező.

  1. Margitszigeti Rózsakert

A Margitsziget valódi kis oázis a nyüzsgő főváros szívében, mely nyugalmán kívül számtalan látnivalóval várja a turistákat és a megfáradt városlakókat - ezek közé tartozik a Rózsakert is. Bár a kis lugast gyakran megrongálják, és sokan előszeretettel szereznek maguknak innen rózsákat, a hely bája máig megmaradt.

  1. Rónaság, Dél-Alföld

Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságán még mindig viszi a homokot a szél. A rónaság vályogházait leleményes fiatal vállalkozók üzemeltetik a falusi turizmus szabályainak megfelelően. A házak megmaradtak eredeti állapotukban, sok helyen még a döngölt padlót sem burkolták le. Az ide érkező turisták maguk húzzák a vizet a gémeskútból, és jófajta homoki bor isznak. Az itt nyaralók azt mondják, hogy végtelen szabadságérzet a pusztában lovagolni, ami közben mindenki egy kicsit Rózsa Sándornak képzelheti magát.

  1. A kardoskúti Fehértó

Gazdag madárvilág népesíti be a Dél-Tiszántúlon elterülő tavat, mely minden évszakban más-más csodát tartogat az idelátogatók számára. Az aszályos hónapokban akár teljesen ki is száradhat, majd ismét feltöltődik, hóolvadás idején vadludak és récecsoportok gyülekeznek, hogy innen induljanak északra, a tavasz beköszöntével gulipánok építik fészküket, nyáron pedig a bíbiceket és az igen ritka széki lilét figyelheted meg.

  1. Tündér-szikla

A Tündér-szikla a János hegy egyik orma, ahonnan belátható az egész város és a libegő is mellette megy el. Romantikázni vágyó pároknak kiváló választás. Megközelíteni a Zugligeti út felöl lehet.

  1. Jánoshegyi Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó is a János-hegyen található. A Normafától lehet eljutni ide, akár gyalog is. Nem egy veszélyes távolság. A kilátóból szintén belátni az egész várost, 527 méteres magasságával a város legmagasabb pontja. Érdekesség, amit kevesen tudnak, hogy a János-hegyet Hunyadi Jánosról nevezték el, aki előszeretettel vadászott itt.

  1. Peresi holtág

A peresi holtág Mezőtúr és Gyomaendrőd mellett fut, több, mint 20 kilométer hosszan. A holtág oldalában hétvégi házak húzódnak, de a víz élővilága ennek ellenére érintetlen. Aki ki akar szakadni a budapesti nyüzsgésből, pecázna vagy csónakkal bejárná a holtágat annak kiváló pihenési lehetőséget biztosít ez a Körös-holtág.

  1. Sashegy

Budapest XI. és XII. kerület határán, a Széchenyi-hegytől keletre a Gellért-hegytől délnyugatra, a Sasadnak nevezett városrész peremén található. Feltáró útja a Hegyalja út, amelyről letérve a Korompai utca - Tájék utca útvonalon gyalog lehet megközelíteni a még megmaradt beépítetlen terület egyetlen épített bejáratát. Belépő van, 500 Ft, de ennek a megfizetése után szabadon mászkálhatunk a hegyen és gyönyörködhetünk Budapestben.

  1. Wenckheim-kastély (Szabadkígyós)

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és ekletikus stílusban. Az egyik legimpozánsabb, legépebben megmaradt Békés megyei kastély. Az épületet körülöleli az impozáns kastélypark, napjainkban iskola működik benne.

A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és kígyósi puszta gróf Wenckheim József (1733-1803) kezére jutott. Idősebb fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) (Akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta.) Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község), nagy majorságot létesített. Majd kastélyt építtetett, (ez romos állapotban ma is megvan) és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924) személyében, aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte.

  1. Fóti Somlyó

A Budapesttől 25 km-re lévő Fóti-Somlyó valóságos hegy látszatát kelti a Gödöllői-dombvidék peremén. A 3500 m hosszú kör vonalvezetésű tanösvény a Fáy-présház mellől indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. Megközelíthetőség: Budapestről a Nyugati pu.-ról induló vonattal Fót-fürdőnél kell leszállni, majd a zöld turistajelzést követve jutunk el a Fáy-présházhoz.

  1. Szürkő-sziget

Aki nyaralót keres magának egy nyugalmas szigeten, és mellékesen az sem zavarja, hogy a szomszédjában akár horrofilmet is lehetne forgatni az őserdővel benőtt szellemházakban, akkor azok számára ideális választás lehet a Szigetmonostorhoz tartozó Szürkő-sziget. Annak ellenére, hogy az egész terület fel van parcellázva, erdő besorolás alá került valamilyen oknál fogva. Az árvizek rendszeresen elborítják, ezért az ingatlantulajdonosok kénytelenek voltak betonból készült kacsalábakra építeni nyaralóikat. Aki ki szeretne kicsit szakadni a hétköznapi hajtásból annak a Szürkő-sziget nyugalma tökéletes megoldás:)

  1. Fehérvárcsurgói-tó

A Fehérvárcsurgói-víztározó Fejér megyében, Fehérvárcsurgó mellett található, szép, változatos környezetben. Az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. Átlagos vízmélysége 6-8 méter, de legmélyebb pontjai a feltöltés mértékétől függően elérik a 14-15 métert is. Maximális feltöltés esetén a vízfelület 223 hektárra növelhető. A víztározó típusa: völgyzárógátas tározó. A környékbeli dombokról, hegyekről gyönyörű kilátás nyílik a tóra.

  1. Gyulai vár és várfürdő

A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat. A vár manapság Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára. A várban kap helyet a méltán népszerű fürdő is. A kis Gyula mindenképp megér pár napot, látnivaló akad bőven. Aki itt jár ki ne hagyja a Kézműves Cukrászdát!


KÉRLEK KEDVELD A VÉLEMÉNYARÉNÁT A FACEBOOK-ON

Csodaszép őszi életképek állatokról, akik élvezik az őszi időt!

az előző cikk a természet kategóriában

Sokkoló állatvédő plakátok

a következő cikk a természet kategóriában

TÖLTÉS

Kérlek kedveld oldalunkat!

A weboldal cookie-kat használ, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen részed, amikor az oldalunkon jársz. Az "Értem" gomb lenyomásával hozzájárulásodat adod, hogy elfogadod őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi szabályzatunkban találsz: adatvédelem

Értem