A 6 órás munkaviszony sokak számára vonzó kompromisszumnak tűnik a teljes munkaidő és a részmunkaidő között. Gyakran választják kisgyermekes szülők, tanulók, idősebb munkavállalók vagy azok, akik egészségi, életvezetési okból nem szeretnének napi nyolc órát dolgozni. Bár első látásra kedvező megoldásnak tűnhet, a 6 órás foglalkoztatásnak számos hátránya és rejtett következménye van, amelyek hosszabb távon jelentősen befolyásolhatják az anyagi biztonságot, a karrierlehetőségeket és a társadalombiztosítási jogosultságokat.
Az egyik legszembetűnőbb hátrány az alacsonyabb jövedelem. A 6 órás munkaviszonyban dolgozók bére jellemzően arányosan csökkentett a teljes munkaidőhöz képest. Ez nemcsak a havi nettó fizetést érinti, hanem minden olyan juttatást is, amely a munkabérhez kötődik. A kevesebb jövedelem miatt nehezebb megtakarítani, korlátozottabb a hitelképesség, és egy váratlan kiadás nagyobb anyagi megterhelést jelenthet.
Szintén fontos szempont a csökkentett társadalombiztosítási alap. A járulékfizetés alapja a tényleges jövedelem, így a 6 órás munkaviszonyban dolgozók után alacsonyabb összegű járulék kerül befizetésre. Ennek közvetlen következménye lehet a későbbi nyugdíj alacsonyabb összege, mivel a nyugdíjszámítás során nemcsak a ledolgozott idő, hanem a befizetett járulék mértéke is döntő szerepet játszik. Hosszú távon ez jelentős különbséget eredményezhet.
A 6 órás munkaviszony hátránya lehet a korlátozott karrierépítési lehetőség is. Sok munkahelyen a vezetői, szakértői vagy felelősségteljesebb pozíciókat elsősorban teljes munkaidős munkavállalók számára tartják fenn. A részmunkaidős státusz – még akkor is, ha csak két órával rövidebb a munkanap – gyakran kevesebb előrelépési lehetőséget kínál, és a munkavállaló könnyebben kiszorulhat a hosszú távú stratégiai tervezésből.
Ezzel összefügg a munkahelyi megítélés kérdése is. Bár jogilag egyenlő bánásmód illeti meg a részmunkaidős dolgozókat, a gyakorlatban előfordulhat, hogy a 6 órában dolgozókat kevésbé tekintik elkötelezettnek. Ez nem feltétlenül tudatos diszkrimináció, sokkal inkább szervezeti beidegződés, amely hatással lehet a feladatkiosztásra, a projektekbe való bevonásra és az értékelésekre.
Hátrányt jelenthet a munkaidő rugalmasságának hiánya is. A 6 órás munkaviszony gyakran fix időkerethez kötött, amely nem feltétlenül illeszkedik a munkavállaló más elfoglaltságaihoz. Sok esetben a rövidebb munkaidő ellenére ugyanazt az intenzitást és teljesítményt várják el, mint egy nyolcórás pozícióban, ami fokozott stresszhez és túlterheltséghez vezethet.
A juttatások terén is jelentkeznek hátrányok. Egyes cafeteriaelemek, bónuszok vagy egyéb juttatások arányosan csökkentve, vagy egyáltalán nem járnak a 6 órás munkaviszonyban dolgozóknak. Előfordulhat, hogy a munkáltató bizonyos kedvezményeket kizárólag teljes munkaidős alkalmazottak számára biztosít, ami tovább növeli a különbséget a munkavállalói csoportok között.
Fontos megemlíteni a szabadság és távollétek kezelését is. Bár a szabadság napok száma jogszabály szerint nem csökken automatikusan, a gyakorlatban a szabadság idejére járó díjazás alacsonyabb, mivel az alapbér is kevesebb. Ez különösen hosszabb betegszabadság vagy táppénz esetén jelenthet anyagi nehézséget.
A 6 órás munkaviszony sok esetben rejtett túlórát is eredményezhet. Előfordul, hogy a feladatmennyiség nem csökken arányosan a munkaidővel, így a munkavállaló kénytelen a hivatalos munkaidőn túl is elvégezni a rá bízott feladatokat. Ha ezek nem kerülnek elszámolásra, az hosszú távon kiégéshez és elégedetlenséghez vezethet.
Nem elhanyagolható hátrány a munkajogi kiszolgáltatottság sem. Egyes munkaadók a részmunkaidős státuszt könnyebben módosíthatónak vagy megszüntethetőnek tekintik, különösen gazdasági nehézségek idején. Bár a jogi védelem azonos, a gyakorlatban a részmunkaidős dolgozók gyakran érzékenyebb helyzetben vannak.
Végül, de nem utolsósorban, a 6 órás munkaviszony hatással lehet a társas kapcsolatokra és munkahelyi integrációra. A rövidebb jelenlét miatt könnyebb kimaradni informális megbeszélésekből, csapatépítő folyamatokból vagy spontán döntésekből, amelyek később befolyásolhatják a szakmai kapcsolatok minőségét.
